Patika újragondolva

A Tech Monitorban megjelent cikk alapján megmutatjuk a Logi-Store által kínált megoldással üzemelő gyógyszertár tapasztalatait:

„Patika újragondolva

Tárolóautomaták gyógyszertári alkalmazása

A ma uralkodó felfogás szerint válság idején csak a konzervatív megközelítésmód segíthet. Ha ez igaz, akkor a magyarországi patikák zöme az elmúlt 20-25 évet folyamatos válságban tölthette, hiszen kevés helyen találni konzervatívabb cégvezetési stratégiákat, mint a gyógyszertár-menedzselésben. Pedig a fejlődési lehetőségek megismeréséhez már külföldre sem kell utazni. A fejlődésközpontú menedzsment eredményességéről a tárolóautomaták használata terén is úttörő Maklári-Kis Balázs, a tatai Angyal és a tatabányai Levendula gyógyszertárak tulajdonosa beszélt a TechMonitornak.
TechMonitor: Hogyan vizsgáztak a korábban telepített tárolóautomaták?

Maklári-Kis Balázs:
Az automata tárolórendszerről szólva, az már az Angyal patika esetében is kiderült, hogy egy életképes modellről van szó, mert a gazdaságossági számítások igazolták a várt eredményeket. Meggyőződésemmé vált, hogy egy kereskedő cég esetében az üzlet eredményességét tekintve a logisztika az alap és a sikeres működés a felépítmény, hiszen a logisztika feladata elsősorban az áru- és termékmozgás optimalizálása. Az egészségügyben és a gyógyszertárakban azonban hagyományosan nem foglalkozik senki ezzel, mert a szakma és közvélemény minden egészségügyi intézményt fetisizál és nem veszi figyelembe, hogy itt ugyanazok a közgazdasági folyamatok működnek, mint bárhol máshol. A komissiózógép csak egy jól átgondolt és felépített logisztikai folyamat része, bár kétségtelenül látványos része.
A Levendula gyógyszertár logisztikai alapkoncepcióját arra fűztük fel, hogy minden körülmények között rendelkezzünk a betegek által az adott napon keresett gyógyszerekkel. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy nem minden patika ezt szeretné? De igen, viszont számos ok miatt ezt nem tudják megvalósítani. A gyógyszertár ügyfélkörének nagyjából 85%-a számít stabil, visszatérő vevőnek, akik nagyrészt azért választanak minket, mert tudják, hogy az általuk keresett gyógyszert nálunk találják meg a legnagyobb valószínűséggel. A napi 600 fős ügyfélforgalmat annak ismeretében kell megítélni, hogy manapság Magyarországon átlag százfős a napi forgalom.

Milyen üzleti modellben működnek a hazai gyógyszertárak?

Idehaza minden gyógyszertár – a gyógyszer-nagykereskedő árukészletéből adódóan – kiszolgáltatott helyzetben van. Piacgazdaságban sokszor nem értjük, hogy miért van áruhiány. Tudomásul kell vennünk, hogy a világgazdaság egészét tekintve nem vagyunk meghatározó tényezők, ezért két évvel ezelőtt például azért nem lehetett itthon Neo Citrant kapni, mert kivonták a hazai piacról, és inkább Lengyelországot látták el vele. Ha ilyenkor egy gyógyszertár nem rendelkezik stratégiai készletekkel, akkor vevőt veszít. A hazai 2 380 patikából azonban csak mintegy tucatnyi olyan van, amelyik elég innovatív gondolkozású ahhoz, hogy a tradicionális megközelítésekkel szakítani merjen, és például a termékforgalmat az elejétől a végéig végigkísérje. Körülbelül 8 500-féle gyógyszerkészítmény rendelkezik Magyarországon forgalmazási engedéllyel, ennek körülbelül harmada-negyede van készleten egy átlaggyógyszertárban, a Levendula patika esetében például 2 700-féle készítményt tartunk. Hagyományos módszerekkel ekkora termékválasztékot képtelenség nyomon követni, főleg akkor, ha a gyógyszertármenedzsment Szent Gráljának manapság a készletoptimalizálás számít, ami a legtöbb tulajdonosnál a készletérték minimalizálásában ölt testet. Kizárt dolog, hogy 2-3 ezerféle termék esetében ezt ki lehessen számolni, ezért találkozik a vevő gyakran azzal a válasszal, hogy „nincs, de meg tudjuk rendelni”. Ilyenkor kerül versenyelőnybe a mi gyógyszertárunk.
Ökölszabályként úgy szoktuk meghatározni, hogy a vállalkozás forgalmának 15%-a álljon raktárkészletben, ha ennél több, akkor már csak áll benne a pénz. Érdemes azonban kicsit jobban utánaszámolni: ha sikerült a nagykereskedőnél vagy a gyártónál nagy kedvezményszintet elérni csak azért, mert nagy volumenben vásárolunk, akkor a kedvezményszint a mi hasznunk, tehát olyan haszonkulccsal „áll” a pénzünk, amit semmi más befektetéssel nem érnék el ma Magyarországon. Jelenleg a havi 100 milliós forgalmat 70 milliós raktárkészlettel látjuk el. Optimális ellátási láncban ezt 20 milliós raktárkészlettel is el tudnánk látni.

Mi befolyásolja még a raktárkészlet nagyságát?

A raktárkapacitás kialakításánál azt is figyelembe kell venni, hogy a gyógyszerkészítmények piaca nagyon dinamikusan változik, hiszen heti szinten változhat a rájuk adott OEP-támogatás mértéke, de az orvosok által felírt generikus készítmények sem állandók – és egy hatóanyagra 20-25 generikus gyógyszer is létezhet. A patikákra a hagyományos – ábécésorrendben kialakított – polcos raktárrendszer jellemző, ami ott mond csődöt, amikor bejön egy újabb A betűs készítmény, ezért a már ott lévőt hátrébb tolom, és egy hónap múlva már meg sem találom. Heti szinten van 10-15 ilyen szituáció, ezért sokszor, ha meg is van a patikában az adott termék, nem tudják azt kiadni.
Ezen a raktári logikán változtatni kellett, így ma már dinamikus raktári rendet követünk. Szabadhely-foglalásos raktári rendszert alakítottunk ki. A bejövő áru vonalkódos dobozokban érkezik, ezért leolvasás után egyből tudjuk, hogy milyen termék érkezett be, ezért a gyógyszert – vagy más árut – már akkor is ki tudjuk adni, ha az még csak az ideiglenes lokációban van. Hagyományos patikai gondolkozásmóddal ilyenkor megkérnénk a vevőt, hogy jöjjön vissza később. A komissiózógépben érvényesülő szabadfoglalásos elvet is nagyon jól ki tudjuk használni, hiszen a gépben nagyon sok gyógyszert tudunk nagyon kis helyen, nagyon ergonomikusan elhelyezni. Értékesítési oldalon ez annyit jelent, hogy rengeteg négyzetmétert tudunk arra felszabadítani, hogy szabad forgalmú készítményeket áruljunk. Ehhez tudni kell, hogy egy gyógyszertárban 14%-os rögzített árréssel adható vényköteles (Rx) gyógyszerek, szabad árképzésű, vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek és egyéb termékek vannak. Az Rx gyógyszereken realizálható nyereség gyakorlatilag folyamatosan csökken – csak összehasonlításképpen: az 1994-es patikaprivatizációknál még 30%-os árrés lett beépítve az üzleti modellbe. A kieső bevételt csak a többi kategórián lehet behozni, nálunk 100 értékesített dobozból mindössze 46 számít Rx gyógyszernek, 29 OTC készítménynek, és a többi egyéb termék. A hagyományos patikákban ráadásul egy OTC terméken 200-250 forint nyereség van, a Levendula patikában a nyereség 500 Ft/termék, óriási jelentősége van tehát annak, hogy mekkora teret nyerünk egy tárolóautomatával. Az így várható nyereségtöbblet rendkívül gyorsan termeli ki a Hänel Rotomat tárolóautomaták mintegy 30 milliós beruházási költségét. Az Rx gyógyszereken elérhető 14%-os árrés helyett jelenleg 20,5%-os átlagos árréssel számolunk – köszönhetően az egyéb termékek növekvő részarányának.

Hogyan változott a logisztikára vonatkozó elképzelésed a két patikaépítés közben?

Az Angyal patikában csak a gyógyszerekre vezettünk be dinamikus logisztikai rendszert – ezt a tárolóautomatákkal meg is oldottuk. A Levendula gyógyszertárban már minden szabad forgalmú termék is a nyomon követhető logisztikai folyamatba tartozik, aminek immáron csak egy részét képezik az itt is kiépített Rotomat tárolórendszerek.
A komissiózógép szoftverkörnyezetét adó Hänel Pharmacy Carousel Control vezérlés már nemcsak a gépet kezeli, hanem a teljes belokációzott patikát is. A HPCC és a NOVODATA gyógyszertári rendszer külön fejlesztés alapján képes egymással kommunikálni, így minden egyes termékmozgást nyomon tudunk követni. A rendszer minden további nélkül el tudná készíteni a kritikus készletlistát, és még a megrendelést is el tudná küldeni automatikusan, de ezt egyelőre lehetetlen a hazai környezetben megvalósítani, hiszen a gyógyszertárak több mint fele a mai napig telefonon, listáról beolvasva adja le a rendelését a nagykereskedő felé.”

Tech Monitor